Van egy dolog, amitől kiborulsz. Mégpedig egy szótól: Hiszti-Piszti. Ma lekápicsorodott szájjal mondtad -miután elhangzott a fenti kefejezés-, hogy "Anya, ne mondd ezt Hitti-piti". :) Én pedig a nonstop hisztitől fekszek ki, folyton visítasz: ha nem tudsz valamit, ha nem akarsz valamit, ha nem tetszik valami, ha éhes vagy és azonnal nem kapsz ennit, ha szomjas és azonnal nem kapsz inni, ha elestél, ha fáj valami.....végtelen a lista. Elkeseredettségemben hideg vízzel meg szoktam mosni az arcod. Bár mostanában el sem jutunk odáig, mert a csap is melléd állt. Valamiért nem jön azonnal rendes hideg víz, hanem langyos... és mire lesz hideg, addigra elhallgatsz. Mondjuk, volt már olyan is, hogy megkérdeztem egyik hisztiroham közepén, hogy kérsz-e hideg vízet, és Te rávágtad igen, és végig röhögtél, amíg lemostam az arcod. Ez se jött be.
Már tudsz önállóan is játszani. :) Nem tudom, hogy ennek örüljek, vagy inkább sírjak rajta?
Ma 5 perc leforgása alatt sikerült ezt produkálni a nappaliban:
