Ma, mikor Apa már itthon volt a játszószőnyegen püfföltél ülve egy játékot. Mi csendben lestünk messziről. Mikor észrevettél minket négykézlábra álltál és mászva tettél vagy fél métert felénk!!! Aztán felborultál és a meglepetéstől vagy az ijedtségtől, nem tudom, de oltári ordításba kezdtél. Legszívesebben sírtam volna, olyan édes voltál. Aztán még jó párszor megismételted, a végén már 1 méter távot is sikerült megtenned így.
